Guess who’s back?
Őszintén szólva sosem gondoltam volna, hogy valaha írni fogok még hazai esport versenyről, tekintve azt, hogy mennyi minden történt velem az utóbbi időben. Mondhatnám, hogy azért, mert nem írtam már semmit a publikum számára, ennek már jó ideje, de ennek azért megvannak az okai. Amíg a hazai esport piacot egy olyan mocsárnak tartom, amibe épeszű ember nem gázol bele, maximum akkor, ha valami torz, skizofrén félszerzet végig nem kalauzolja az ingoványoson és véletlenül pont azt a gyűrűt kell elvinnie Mordorba, hogy elpusztíthassa a gonoszt.
Mikor megtudtam, hogy van egy ilyen esemény, őszintén szólva nem gondoltam volna, hogy a vasárnapomat itt fogom tölteni, de volt bennem egy olyan érzés, hogy ezen ott kell lennem. Teljesen őszintén, nem is bántam, meg, mert olyan játékosokkal, régi barátokkal, ismerősökkel találkoztam, akiket életem java részében maximum a monitor mögül láthattam korábban. Rég volt már, hogy debreceni HÖK-ösként zsíroskenyerezős LAN-partykat szerveztünk, de nagyjából ennek már 10 (igazából több, 11) éve. Vicces véletlen, de akkor beszéltem Ko.. akarom mondani TheVR Janival is először, aki arról mesélt, hogy csinálnak egy YouTube csatornát és hogy milyen tartalmakkal akarnak majd előrukkolni Pistivel, aki szintén ott volt és előszeretettel mutogatta mindenkinek a VR élményt. Akkoriban még a DK2-es Dev Kitet húzták be nem épp hétköznapi módon, de ez azért is nagy szó, mert akkoriban nem sokan tudták, mi a halál is az a VR, többek között én sem. Ezzel csak arra akartam utalni, hogy milyen apró beszélgetésekből indul minden és egy LAN partyn ez a jó, hogy olyan emberekkel tudsz beszélni, akikkel azonosak az érdeklődési köreitek és amúgy más élethelyzetben lehet, hogy soha nem beszélnétek, találkoznátok. Itt most a classic LAN party feelingről beszélek, amit egy PlayIT-en nem kapsz meg, de oda tök másért mennek az emberek, de nem minden a pénzről szól. Ezért is nagy szó, hogy bLYYY és TheVR Jani összeálltak és megcsináltak valami olyat, amire talán még sosem volt példa.
Ezt a hazai esportot tényleg nem tudom úgy leírni, hogy azzal ne rúgjak bele a piaci szereplőkbe és ezért sem szeretnék konkretizálni dolgokat, de úgy látom, hogy van fény az alagút végén. Luke Skywalker elkezdett gyakorolni a Millennium Falconon és ismer még pár tehetséges jedit, akik összecsaptak április 7-én a Gamerlandben és megmutatták, hogy lehet ezt a hazai versenyszervezést máshogy is csinálni. És nem mondom, írhatnék megint arról, hogy 10 óriási probléma, amit elkövettek, mint versenyszervezők, ilyet írtam anno a V4-ről is, de hát le is kellett szedni (remélem azóta már elévült az ügy). De amíg, az egyik rendezvényt több milliárdból csinálja meg valaki, addig itt meg kell kérdezni a bLYYY-t a költségekről és szerintem van (jó)pár tizedesjegynyi különbség. Van hova fejlődni, de teljesen más nexusban mozog ez a szervezőgárda az én meglátásom szerint.
A Gamerland, mint helyszín, szerintem zseniális választás. Egyszerűen előhozza belőlem azokat a vibe-okat, amik visszarepítenek a gyerekkoromba és őszintén, egy egész napot el tudnék ott egy Guitar Hero 3 előtt tölteni. Ami az előnye, ugyanakkor az a hátránya is, ez a 250 fő egyszerűen kevés egy olyan eseményre, ami annyi embert mozgat meg, mint az MSB II. Ugyanakkor én épp annak örülök, hogy nem voltak egymillióan és azok a releváns arcokat sikerült egy légtérbe terelni, akikkel egy egész hetet el tudnék tölteni egy lakatlan szigeten és szerintem még akkor sem fogynánk ki a közös témákból. Nem akarok konkrét neveket mondani, mert szerintem igazságtalan lenne azokkal szemben, akiket nem említek meg, de annyit elárulok, hogy készült még pár interjú, videó is, amíg elugrottam pár képet lőni az eseményről.
Az eredményekről, versenyzőkről nem én leszek az, aki releváns képet tud adni, mert őszintén teljesen másban voltam az elmúlt időszakban és ezek voltak az első meccsek, amiket fél szemmel végigkövettem, de a fotózás/videózás mellett egy kurvanagy hazuság lenne az, ha én most elkezdeném elemezgetni a meccseket (bro, vasárnap reggel, ha megkérdezi valaki, hogy mi az a KOTON meg BETON, akkor én biztos nem azokra gondoltam volna, mint amire most gondolok).
Ahogyan én tudom, viszont nem voltak túl sokan az eseményen a piac releváns újságírói (aka. nagyok) és ezt azért sajnálom, mert nehéz így írásban, képgalériával vagy épp egy Twitch VOD-ban átadni azokat, amiket az MSB II alatt éreztem. Remélem a következő még nagyobbat fog szólni. Erről a mostaniról pedig van egy rakás anyagom még. Annyit elárulok, hogy a TeraMedet sem pont most akartam beindítani, de van az a pillanat, amikor valamit már nem lehet tovább tolni, szóval ezúton is köszönöm, hogy részese lehettem az eseménynek.Bennem valamit egész biztosan elindított, aztán remélem, hogy nem leszek ezzel egyedül. Tudom, hogy a játékosok gyakran titkolni akarják, hogy mi is a polgári nevük, de szerintem az MSB II az a kaliberű esemény volt, amire bármikor visszatekintenek, büszkén fogják azt tenni. Épp ezért, le a kalappal Madar Balázs és Komzsik János előtt, hogy sikerült összehozni az MSB II-t, remélem 10 év múlva is fog jelenteni valamit ez a rövidítés.
ui:Ezt az írást veheti nyugodtan mindenki úgy, ahogy szeretné. Valaki biztosan azt fogja mondani, hogy egy mikroblog véleménye, míg mások, akik tudják, hogy mi az ami az én munkásságomhoz kötődik és veheti ennek megfelelően. Az biztos, hogy 2017-ben, amikor elkezdtük a CSGO.hu-t csinálni, ha valaki megkérdezi, hogy mit fogok 7 év múlva csinálni, nem gondoltam volna, hogy ez a játék még mindig releváns lesz egyáltalán.
ui2: Személyiségemből fakadóan imádom a konfliktusokat és szívesen írok meg nagyon komoly beefeket, ha esetleg valaki úgy érezte, hogy nagyon nagyot lőttem rá ezzel. Esküszöm megpróbáltam visszafogni magam, amennyire csak bírom. Én sem szeretném, hogy eljussunk odáig, hogy törölni kelljen ismét cikkeimet, azért mert odaszólnak nagyon fontos(nak tűnő) emberek. A különbség viszont az, hogy most már nincs olyan, aki felettem áll és le is veszi ezeket a cikkeket. Felkészültem mindenre, de lehetne ezt úgy is csinálni, hogy nem tapossuk szét egymást. Elvégre olyan kicsi ez a magyar piac, nem? 🙂
ui3: Bocsi a kicsit túlzónak tűnő cím miatt. Tudom, hogy ez egy olyan szakma, ahol ez kurvára clickbaites fosnak tűnik, amit egyént én gyűlölök a mostani fejemmel. Ennek ellenére, ha valaki elolvassa az irományt, joggal gondolhatja azt, hogy bármennyire is edgynek tűnik a cím, én, Farkas „Sn0W” Máté valójában ezt gondolom, legalábbis 2024. 4.10-én egészen biztosan.
ui4: Nem tudom, hogy az MSB-e az a bizonyos gyűrű, amire a soraim elején utaltam. Azt tudom, hogy kurva fényes, és mintha fura tündeírások jelennének meg mikor tűzbe rakjuk (mármint a gyűrűt, nyilvánvalóan). De őszintén már nem olyan jó a szemem, mint korábban, szóval bármi is lehet.
Galéria
